Amikor egy vállalkozás rendelkezik valamilyen vállalatirányítási rendszerrel (pl. SAP) a tulajdonosok, vezetők szinte sohasem használják arra az adatokat, hogy kiolvassák belőlük azt, hogy a vállalkozás által végzett tevékenységek milyen minőségben kerültek végrehajtásra. Az rutinszerűen működik, hogy az időszakos tervek teljesülését nyomon kövessék, pl. adott hónapban hány terméket gyártottak le, vagy mennyi szolgáltatást végeztek el. De azt, hogy ezek a tevékenységek milyen minőségben kerültek elvégzésre, erre már nem igazán terjednek ki az elemzések. Pedig a dolog egészen kézenfekvő. Vegyünk példaként egy műszaki tevékenységet végző vállalatot, ahol ugyanazt a tevékenységet területileg elkülönült egységekben végzik. Ilyen lehet például egy több gyártóegységgel rendelkező termelővállalat, vagy tipikusan ilyenek a közműszolgáltatók.

A legegyszerűbb kimutatás ilyenkor a fentebb is említett tervszám teljesülés, magyarán adott idő alatt mennyi munkát végeznek el az elemzett egységben. Nyilván, ahol számottevően kevesebb munkavégzés történik egységnyi időtartam alatt, ott kisebb intenzitással dolgoznak. Általában eddig szoktak kiterjedni a szokásos elemzések, egy részletesebb adatfeldolgozás azonban képes arra is rámutatni, hogy mi lehet ennek a hátterében. Hogy a két megközelítés között mi a különbség, azt az alábbi ábrával szeretném szemléltetni.
 

A két ugyanazon tevékenységet végző, területileg egymástól elkülönülő egység munkavégzésében nem kizárólag annak sebességében (amit a pontokra illeszthető egyenesek meredeksége mutat meg) van különbség, hanem abban is, hogy mennyire egyenletesen végzik a szóban forgó tevékenységet. Jól látható, hogy a zöld háromszögekkel leírt egység munkavégzésében lényegesen nagyobb a szórás, azaz amellett, hogy lassan dolgoznak még nagyon egyenletlen minőségben is. A sárga négyzetek által jellemzett egység munkavégzése nem pusztán gyorsabb, hanem egyenletesebb is, szinte ugyanazt a minőséget képesek hozni folyamatosan. Ilyenkor érdemes az elemzést tovább bontani, akár munkavállalói szintre, illetve a munkavégzés sebessége mellé odatenni a hibás tevékenységek számát is (pl. selejtes termékek, vagy utólagos javításra szoruló szolgáltatások aránya). Mert ha valahol gyorsan, de sok hibával dolgoznak, az ugyanúgy problémát jelent, mint a lassabb munkavégzés. Ennek részletezésére már a következő posztomban térek ki.