Az előző bejegyzésemben elkezdtem boncolgatni, hogy a munkavégzés minőségében annak sebessége csak az egyik tényező. Gyors munkavégzés esetén, ha csak a tervszámok teljesülését figyeljük akkor örülünk, hogy mennyire jól haladunk. Akár még túl is teljesítjük az előírt számokat, mindenki megkapja a bónuszát és a kiérdemelt vállveregetését. Aztán meg csak csodálkozunk, hogy mennyi terméket küldenek vissza, hány helyre kell kimenni javítani a rosszul elvégzett szolgáltatás miatt. A rendszeres elemzés e tekintetben is képes az összefüggéseket feltárni. A lenti ábrán megmutatom, hogy pontosan mire is gondolok.
 

Ebben a példában is a színes pontok ugyanazt a tevékenységet végző, de fizikailag egymástól elkülönült egységeket reprezentálják. Az első következtetés, ami levonható, hogy a munkavégzés sebessége gyakorlatilag arányos az elkövetett hibák számával. A másik érdekesség a két véglet közti különbség: a jobbra fent található pont által reprezentált, illetve a balra lent található ponttal reprezentált egységek esetén az előbbi 2,5-szer gyorsabban dolgozik, de ötször annyi hibával. Jó-e ez nekünk? Ennek kontrollálása a vezetők felelőssége! Ennél a példánál maradva a magam részéről a világos kék pont által megjelenített egységet tekinteném „best practice”-nek, az egységek átlagának megfelelő sebességgel dolgoznak, de nagyon kevés hibával. A többieket is igyekezni kell erre a szintre hozni. Ez itt azt jelentené, hogy a tervek ugyanúgy teljesülnének (hiszen a munkavégzés sebességének átlaga nem változna), de a hibák száma legalább a felére csökkenne. Gondoljunk csak bele, hogy mit is jelentene a vállalkozásunkban, ha a költségeink közül az egyik tétel megfeleződne?! És ehhez csak adatelemzés és abból adódóan némi munkaszervezés szükséges.